Állatkert

Állatkert egy vidám park,

Nincsen hozzá vidámpark,

Állatoknak háza benne,

Kiknek mindig jó a kedve.

Legnagyobb az elefánt,

Bár nem kedvence a fánk,

Nagy fején az óriás fülek,

Elől hosszú ormány lebeg.

Legmagasabb a zsiráf,

Kinek fején nincs hajráf,

Hosszú nyakán koszorú,

Nem él arcán soha bú.

Leglassabb a lajhár,

Futni sose kíván,

Órákon át nézheted,

Nem mozdul, egy kövület.

A jó öreg apateknős,

Aki ötven éve már nős,

Házát vánszorogva húzza,

Salátát rág lánya,s fia.

Majom csapat kiabál,

Olyan, mint egy maszkabál.

Ugrándoznak fáról fára,

Hosszú farkuk test kormánya.

Leghosszabb a sikló,

Vizeken is sikló.

Ruháját, ha megunja,

Csúszik két kört, s elhagyja.

Papagájnak tolla ékes,

Fecseg, utánozva téged,

Éles hangja nem csitul,

Ketrecében ő az úr.

Fekete a denevér,

Pofácskáján nincsen vér,

Ebéd után jót pihen,

Lógva ring a szérűben.

Nagy állat a viziló,

Nadrágja nem pantalló,

Kemény bőre teste őre,

Vízben él, de ne félj tőle!

Tavon ring a búbosvöcsök,

Kobakjára nem kell köcsög,

Fején ékes korona,

Hímeket így csábítja.

Mosómaci szorgosan

Bundát mosna gondosan.

Tovább állni nem tudok,

Mert még mindig nem mosott!

Fehér jegesmedve,

Mindig jó a kedve.

Bundájnak nem kell márka,

Így is megleli a párja.

Alkonyat jő nem tűz,

Elül már a nagy bűz,

Farkas, róka, pézsmapocok

Az ágyába elvánszorog.

Faágakon bagoly ül,

Neki sötét fény derül.

Állatoknak álmát őrzi,

Míg a hajnal őt legyőzi,

Akkor ő tér nyugovóra,

Rá vigyáz a sok-sok gólya,

s többi állat... nem vitás:

Ők együtt egy nagy család