Kerekerdő szélibe

Kerek erdő szélibe'

Mosolyogva nézem,

Táncot jár a falovam,

Kinek lába fércelt.

Ez az erdő varázserdő!

Elhozom a mackóm,

Hátha rongyos ruhája

Visszanő a tánctól.

De eltűnt az erdő,

Pacimat sem látom,

Így hát haza ballagok,

S a mackómmal hálok.

Reggel, mikor ébredek,

Keresem a Bundást,

A lovamat sem lelem,

Elfog hát a sírás.

Édesanyám ölelget,

Ki sejti, hogy mi bánt,

És kezembe rejti hát

Lacipacit, s Bundást.

Szemem most már mosolyog -

Simogatom őket,

Édesanyám kezétől

Mind a kettő szép lett.